2010. január 16., szombat

Az örök szerelem (türkiz bogyó)



Ezt még a nagy "bogyós korszakomban" készítettem, de csak most állítottam össze, és fotóztam.
Imádnivalóan türkiz.... :-))

2010. január 15., péntek

Csodamedál




Végre nekem is van "Csodamedálom"!!!!!!!!

2010. január 10., vasárnap

2010. január 7., csütörtök

Békés nyugalom


Azért adtam ezt a nevet, mert a befoglalt követ egy ásványboltban vettem, "nyugikő" néven vigyorgott rám egy tálból... gondolom, azért, mert annyira szépen van kialakítva, olyan íves (elöl domború, hátul homorú), hogy kényelmesen belefér az ember tenyerébe, és olyan jó szorongatni.... Na hát én meg a legteljesebb nyugalommal befoglaltam és ékszer lett belőle... :-))

2010. január 6., szerda

Ajándék nekem Györgyitől



Ezt a dobozt Györgyi barátnémtól kaptam karácsonyra, direkt az egyiptomi hálószobámba. Teljesen elolvadtam a gyönyörűségtől, ez most a hálóm legfőbb ékessége!!! És képzeljétek, képről fűzte, ami szerintem nem kis teljesítmény, ezúton is köszönjük Ági mamának, akinek a blogján találta a "prototípust". Nagyon köszönöm, Györgyi, már tele is pakoltam arra méltó ékszerekkel!!!!!

2010. január 3., vasárnap

2010. január 2., szombat

Hórusz ajándéka


A felfüggesztésen még gondolkozom...

2009. december 31., csütörtök

Könyörgök, valaki!!!!!!

Amikor pontosan egy éve, 2009. január elsején elindítottam a látogatószámlálót, nem gondoltam volna, hogy ennyi látogatóm és ennyi rendszeres olvasóm lesz. A látogatók száma majdnem 20 000, a rendszeres olvasóké jelen állás szerint 99. Valaki könyörüljön meg rajtam, és álljon be a sorba, hogy éjfélig meglegyen a 100!!!! Hálás leszek, egy ékszer formájában, bizony!!!!!! Na? Valaki??????

Ja, és mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok!!! :-)

2009. december 29., kedd

A legtökéletesebb forma a gömb!


Azért megint ez, mert édesanyáméknál vagyunk már egy hete, és csak hüllő- és gömbalkatrészeket hoztam magammal... :-)))

2009. december 27., vasárnap

Csillogó feketében


Ezt a bogyót a lányom fűzte, nagyon büszke vagyok rá!!!! A fülit meg én fűztem hozzá, hogy szettben legyen. Így az övé lett természetesen... nem is kérdés!