200.!!!!

Köszönöm anyukámnak, hogy kis- és nagykoromban nem vette el tőlem az ollót-ragasztót-színespapírt-vízfestéket-rajzlapot-gyurmát-agyagot-kötőtűt-horgolótűt-varrógépet, és mindent, ami kicsit is fejleszti a kreativitást, köszönöm általános iskolai "politechnika"-tanáromnak (akkoriban így hívták a technikát, hűűűűűűűűű, de régen vóót), hogy az egyetlen négyesem általános iskolában mindig ebből a tantárgyból volt, merthogy mér' vagyok oly ügyetlen, így aztán mindig bizonyítani akartam, hogy nem is vagyok ügyetlen (és persze egyszer az életben kitűnő akartam lenni....) és köszönöm a barátnőmnek, Andinak, aki belerángatott ebbe a gyönyörű elfoglaltságba, és legfőképpen


NEKTEK, akik már kétszázan vagytok, és rendszeresen jöttök, nézelődtök, kommenteltek és "beszóltok"..... :-)))))))


KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM!!!!!!!