2010. június 11., péntek

Elballagtunk....

Elballagott a lánykám a 8. osztályból... nem tudom, sírjak vagy nevessek. Elrepült ez az idő, ma felidéztem magamban a nyolc évvel ezelőtti szeptember 1-jét, amikor telve szorongással, aggódva hagytam itt magára az én egyetlenem, hogy jaj, csak nehogy bántsák, csak nehogy rossz tapasztalatai legyenek az első iskolai napokról, csak minden jól menjen, illeszkedjen be, szeresse az osztálytársait, és persze őt is szeressék, érezze jól magát, szeressen tanulni, élvezze a tudást, amit megszerez. És huss, elmúlt, ma könnyes szemmel búcsúztak egymástól, tanáraiktól. Szomorú volt ő is, de csak azt idéztem neki, amit ő szokott nekem mondani, nagyon bölcsen: "Ne sírj, mert elmúlt, mosolyogj, mert megtörtént."

7 megjegyzés:

Spiri írta...

Gratulálok a szép lányodhoz!További sikereket az életben!

N Zsuzsa írta...

Én is gratulálok. Gyermekeink pillanatok alatt felnőnek, de mi ugyanúgy reszketünk értük, s féltjük őket.

Lerika írta...

Gratulálok a lányodhoz, aki ilyen bölcsen vélekedik, az már a felnőtt kor küszöbén áll, engedd a nagybetűs ÉLETBE!!!!!!!!( Mondom most, mert nekem még van 5 évem!!:-DDDDDD)

bandrea írta...

Sok sikert kívánok a további megmérettetésekhez. Az idő bizony gyorsan telik, hipp-hopp és felnőnek a gyerekek. (ja és fiús mama vagyok!!!):-)))

Berjo írta...

Gratulálok én is a lánykádnak!!! Bizony nagyon hamar csak azon vesszük észre magunkat, hogy önálló emberkékké válnak. De addig nektek még van néhány szép évetek, ne aggódj!

Edo írta...

Gratulálok én is!! Nálunk "méég" három év....

Boti írta...

Retroballagás volt, vörös nyakkendővel? :))