... hogy belevágtam ebbe a lakásfelújításba. Hontalan vagyok, fáradt és rosszkedvű... Most még úgy látszik, hogy soha nem lesz vége, csak ülök a dobozok tetején, és rettegek attól a pillanattól, amikor meglátom a falon azokat a színeket, amelyek a kis színkártyán még baromi jól mutattak, de több négyzetméteren... khm... na majd meglátjuk. Úgyis mindegy, mert nincs visszaút, olyan lesz, amilyen lesz... Szerencsére ma reggel a lányom elment Svájcba egy kicsit nyelvet tanulni pár osztálytársával, legalább neki jó... Szóval irigylek mindenkit, aki fűz, horgol, vagy egyszerűen csak gyöngyöt vesz a kezébe... Lányok, alkossatok helyettem is sok szépséget!!!
Brühühühü....
1 órával ezelőtt


